Másnap reggel bejelentkeztem. Kicsit beszélgettünk. Mondta, hogy fél kettő fele fog ráérni. Mondtam rendben én is úgy alakítom a dolgaim. Majd egy fele jelentkezett, hogy késni fog, mert még nem alszanak a gyerekek. Mondtam Neki, hogy ne törje magát, gyerekes hétvége van így töltsön időt a gyerekekkel mi meg ráérünk találkozni. Megköszönte a türelmemet.
Kérdezte mi legyen a program. Mondtam hogy sétáljunk egyet a kutyával a ligetbe és után akár elmehetünk biliárdozni vagy csocsózni vagy amit szeretne. Azt mondta Nekem, hogy mindegy csak velem lehessen. Jaaaj Cuki volt. Aztán kicsit később megkérdezte, hogy nem lenne-e baj ha jönne kis “Tr” is velünk. Hát mondom engem nem zavar, kedvelem a társaságát.
Fél 3 fele érkeztek. Elmentünk sétálni nagy “Tr”-el addig a kis “Tr” elment valami kávézóba. Nagyot sétáltunk a ligetbe. Elméséltem a gyerekkorom. Azt mondta nem volt könnyű gyerekkorom és fiatal felnőtt korom. Hát mondom, tényleg nem nagyon. Egész egyszerűen azt mondja, hogy nem ismer engem csak azt tudja, hogy milyen a szex velem, de ezen kívül nem sokat. Viszont nem kérdez én meg nem tudom miről kellene mesélnem. Séta után haza vittük Masnit majd felhívtuk a gyereket, hogy találkozzunk a biliárd teremnél, beültünk a kocsimba és oda gurultunk. Kicsivel később megérkezett kis “Tr” is.
Nagyon nem tudott biliárdozni, de olyanokat lött, hogy a profikat is megszégyanítette néha. Mikor eluntuk a biliárdot, akkor csocsóztunk egy kicsit. Nagyon csúnyán elvertem Őket. Ez jól is esett a lelkemnek. Na, Nekik nem annyira. J
Miután kijátszottunk magunkat visszavittem Őket az autójukhoz. Ott “Tr” kiállt én meg beálltam a helyére. a kocsinál még rágyújtottunk, majd jött a búcsuzás.
Gondoltam elöször kis “Tt”-ól köszönök el, hogy ne kelljen végi néznie és várnia míg Apukától elbúcsuzom, aki a szívemben már helyet foglal.
Megpusziltam a gyerkőcöt és gondoltam le van tudva majd oda fordultam Apukához. Néztük egymást de a gyermek nem mozdult mellőlünk. Hm… most akkor hogyan is. Hát Apuka nem teketóriázott tovább odahajolt és finoman megcsókolt, majd egyre követelőzőbben. De a gyerek még mindig ott állt mellettünk. Zavart. Majd Apuka megfogta a fejem és a nyakamat elkezdte csókolni és közben a fülembe súgta, hogy következőre nem fogad el semmi féle kifogást. Szerintem a gyermek minden egyes szavát hallotta. Aztán beültek a kocsiba én meg elsétáltam haza.
Mikor haza értek bejelentkezett. Mondtam elég ciki volt a jelenet. Igen azt mondta, hogy gáz, hogy a gyerek nem vette a lapot. Hm… hát ez van.
De ha már itt tartunk megkérdeztem, hogy amúgy mit szól a gyerek nekünk. Mert ez is egy fontos, lényeges nézőpont.
Azt mondta tulajdonképpen örül nekünk. És mondta “Tr”-nek, hogy szerencsés, hogy egy normális, kedves lányt talált. Nahhh mondtam akkor érezze magát szerencsésnek. 🙂
Aztán később még mondta, hogy mondta Neki a gyermek, hogy biztos, hogy valami alakul benne érzelmileg ugyanis a gyerek szerint féltékeny. Mert amikor kitettek szombaton a kocsiból és én átültem az enyimbe akkor nem tudta “Tr”hogy hova megyek és ez nagyon zavarta. Hm.. mondjuk nem éppen ezt nevezném féltékenységnek, de ha megkérdezte volna természetesen elmondom. Nem volt titok a testvéremhez araszoltam be.
Hosszú volt az út idáig, a múlthét nagyon nehéz volt és most látok egy kis reményt, hogy fogjuk tudni csinálni együtt. Bár vannak akadályok, nem is kevés.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: