Boldogság és bánat...

14 hónapot voltunk együtt Valahogy nem sikerült elérni egy olyan érzelmi szintet amibe kapaszkodjak.  Talán nagyon a múltamra koncentráltam. V-re akivel hetente többször beszéltünk telefonon, ha kellett segítettünk egymásnak, hogy azt az utolsó beszélgetésekben elhangzott.  Szerettem M-et de inkább mint barátot nem mint Férfit.  Az első időkben elég sokat nevetgéltünk, szórakozni jártunk. Vicc volt az… Tovább »

Amikor utolsó héten V-nél a gépét chekkolgattam, akkor ugye láttam én, hogy ahogy ki lett mondva, hogy haza költözök rögtön elkezdett a neten Nő után túrkálni. Annyira rosszul esett és felszívtam magam, hogy bejöttem a munkahelyemre és felmentem a szívküldi oldalra, majd írtam 3 srácnak levelet. A 3 srácból 2 válaszolt. Kicsit különös volt, mert… Tovább »

És ezek után azt mondta nekem a szakítás utolsó napján, hogy én vagyok 100 %-ban a hibás azért, hogy ez így alakult. Hát öszimintha Ő ott sem lett volna. Volt olyan, hogy szinte sírva ültem mellette, mert „pokróc” módon viselkedett amikor olyan kedve volt. Amikor a cigiről leszokóban volt akkor egyenesen nem lehetett hozzászólni. Volt… Tovább »

Sajnos tudom, hogy ilyen családi háttérrel nem fogok tudni semmin változtatni. Szóval nincsen közös jövőnk. Elfogadom és megértem, hogy nem akarja ezt tovább csinálni velem. Viszont egyre jobban azt érzem, hogy én sem akarom ezt tovább csinálni. Amúgy lassan nem marad senkim. Két igaz barátnőm volt az egyik arrébb lakik mint én illetve külföldre tervez… Tovább »

Hétfőn reggel elég korán keltünk szokásunkhoz híven. Talán egy fokkal jobb volt a kettőnk közti vibrálás, de nem volt még mindig egészséges. Majd reggel 7 órakkor úgy sétált ki az ajtón, hogy sem egy ölelés sem semmi. Mintha este ugyanott találkoznánk. Két puszi, pár a szájra és szia. Na ez megint csak erősen fejbe vert,… Tovább »

Persze amúgy a testvéremet annyira nem érdekelte a lelki válságom. Már annyira ki voltam bukva, hogy mondtam neki is, hogy nem biztos, hogy valaha haza tudjuk vinni otttoni ápolásra. Persze ez már felkeltette az érdekődését. Hisz ott róla volt szó. Az, hogy én, hogy élem meg és mennyire fáj ez nekem az őt abszolut még a… Tovább »

Nagyon nagy volt már a nyomás. V is unokaöcsém is… szóval sok volt. Dühös voltam az e-mailzgatás miatt is de leginkább az unokaöcsémre húztam akkor ott fel magam. Szóval álltam a sötét konyha és fördőszoba küszöbén és bömböltem. Majd kijött V, biztos észlelte hogy nem vagyok jó kedvembe meg is jegyezte, hogy mizuu, spórolsz az árammal?… Tovább »

Hát mondom akkor nincs mit tenni, menni  kell.  Megkérdeztem, hogy mennyire sűrgős Neki, hogy lelépjek innen. Azt felelte nem sűrgős. Máshogy viselkedett mint amit mondott. Egész héten tök idegen volt velem. Amolyan mostoha. Szóval éreztem már nekem sincs maradásom. Menni kell valami nagyon csúnyán elromlott és helyreállíthatattlan. Jött a hétfő, jött a kedd a cuccaim… Tovább »

Nem volt mit tenni mást mint elgondolkodni a jövőn. Tényleg ebben az esetben nem marad életem. Kevés vagyok egyedül ellátni a testvérem ezt már látom én is. Na, de hogy adjam mindezt elő a testvéremnek. Hogy ne legyen vulgáris és megértse, hogy azért mert az Ő élete tönkrement nem teheti tönkre az enyémet is.  Jött… Tovább »

Egy nyári vasárnapi nap amikor kint 32 fok olvasztott a nagy melegben megkérdeztem V-t, hogy nem megyünk-e el valahova pancsolni. Mire rám mordult, -hogy mennénk, hisz mondtam hogy nincsen fürdőgatyám. Hát mondom de hol van a tavalyi.  Hát azt kihízta még állítólag tavaly én szóltam Neki. Nem emlékszem az esetre de nem is zárom ki. Hát… Tovább »